2009. szeptember 27., vasárnap

főzünk

Szegény Anya mostanában annyira fáradt, hogy például tegnap is ruhástul elaludt mellettem, míg én ettem.
Úgy horkolt a kimerültségtől, hogy öröm volt hallgatni. Apa mosolyogva meg is simogatta, mikor jött lefeküdni.
Még mindig a költözés utáni pakolás közepén tart. Igaz, én is sokat nyűglődtem az utóbbi időben, mert szeretnék már mindent elérni, menni, beszélni, és közben a fogam is jön, nameg a pocakom sem működik zökkenőmentesen ezektől az új kajáktól.
Biztosan ezért amortizálódtak le az energiatartalékai.

Úgyhogy elhatároztam, segítek neki főzni:

/Mit töltsák át Anya?/

/Vajon én átférek?/

/Ügyes kukta vagyok?/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Tetszett? Nem tetszett? Van véleményed? Ne kímélj! :)